2018. március 11.

Lo & Leduc


Bevallom őszintén, hogy gyakran vagyok bajban, ha új témáról szeretnék írni. Már annyi minden szóba került, hogy vadásznom kell az új témákra.
Ma "lőttem" egyet. Eddig nem esett szó a svájci könnyűzenéről. Pedig van.
Hozzá kell tenni, hogy talán nem bővelkednek annyi "sztárban", mint mi (jobb is nekik). Igaz, azt az egy, akit mindenki ismer, az tényleg nagyon jó volt. A maga idejében, valamikor a '90-es években, ha nem csal az emlékezetem.
Ha valaki nincs ott a témában, annak elárulom, hogy DJ Boboról van szó, aki tényleg világranglistás volt. Hozzá kell tenni, hogy ehhez az is kellett, hogy angolul énekeljen. Egy kis retró ITT:
:)



Nem tudom, hogy vagytok vele, ha autóban ültök... Valami eszközről hallgatjátok a kiválasztott zenéket, vagy csak a rádió szól?
Én az utóbbit teszem, ott is vagy az Energye vagy az Aargovia Hitmix szól.
Aztán sorra jönnek, jellemzően az amerikai zenék. A napokban felkaptam a fejem.
Már az első taktusok után furcsa hangzása volt, de amint szöveg is lett, már azonosítható volt, hogy svájci az előadó. A hazaiakkal sem vagyok képben, az itteniekkel pláne nem. Így aztán "google a barátom" és rácuppantam a témára.

Rögtön találtam egy cikket, ami az elmúlt év első félévének termését boncolgatja.
Sajnálatos módon egyetlen svájci dal sem fért bele a Top 10-be.
A fenti időszak legrosszabb napja május 28. volt, amikor az első svájci dal a lista 96. helyén volt található.
Az újság szerint a svájci dalok mindig is nehézségekkel küzdöttek, de ez az utóbbi években még jobban szembetűnik a negatív tendencia. Ugyanakkor az albumok eladási számai nem olyan rosszak.
A szakértő a gyászos eredményt annak tudja be, hogy 2014 óta másként számítják az eredményességet, valamint a Svájcban piacvezető Spotifynek nincs svájci platformja. Nehezményezi, hogy az Apple Music sem ajánlja fel a helyi zenét, de a rádiók is egyre kevesebb hazai előadó dalát adják le.

Ez egyébként érdekes ellentét a magyar viszonyokkal szemben, mert amikor átlépem a határt és adót keresek, alig találok olyat, ahol számomra hallgatható zene szól. Persze, ez csak az én megjegyzésem. Ahogy mondtam, nem rajongok a magyar popzenéért (sem).
A szerény hallgatottságot sem feltétlen annak tudnám be, hogy nem elérhetőek ezek az előadók, hanem annak, hogy legtöbbjük svájci németül énekel, amit nem mondanék éppen előnynek.

A betelepültek egy része (albánok, szerbek) a sajátjaikat részesítik előnyben. Attól függetlenül, hogy rég ebben az országban élnek, teljesen képben vannak a saját, otthoni előadóikkal.
A másik érdekesség, hogy a bevándorlók egy része pedig visszatért a gyökereihez. Itt érdemes megemlíteni például azt a fiút, aki Kolumbiából származik, latin zenei alapokra, spanyolul énekel.
Loco Escrito egyik legnépszerűbb dala ITT hallgatható.

Az egyik szintén népszerű alakulat a  Lo & Leduc, két berni fiúból áll (Lorenz Häberli és Luc Oggier), akik 2005 éve vannak a köztudatban és 2015-ben a svájci Music Awardson két díjat is nyertek. Őket hallottam épp. :)
Az egyik legtöbbet játszott számuk ITT elérhető, egy másik pedig ITT.
Ők dialektusban nyomják, németeseknek kifejezetten ajánlom. :)

Aztán a teljesség igénye nélkül: itt van még a From Kid nevű formáció, Pablo Nuovelle, Missue, Cristallin, Jas Crw, Domi Chansorn, The Bullet, Nemo.

Azt hiszem, hogy ezt a témát is kimerítettük, szép vasárnapot!
:)

2 megjegyzés:

  1. Kiskezitcsókolom, nekem ugyan ezek a nyálas dj. bobók és tsai. nem annyira jönnek be (:D), de ha már svájci zene, akkor hadd hívjam fel a figyelmet a Yello-ra (Dieter Meier & Boris Blank). Ők nálam úgy uszkve 30 éve favoritok... De nagyon. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na, ugye? Hát mondtam én!
      ... hogy nem vagyok jártas a témában.
      :D
      Köszi az infót, megnézem.

      Törlés